Kossuth-mauzóleum pályaterve (II. díj)

„Leitersdorfer Béla fiatal műépítész, Telcs Ede és Tóth István szobrászok nyerték meg a második díjat. A kidolgozás eredetisége, s a jól átgondolt eszme hamar kitűnik. A szobrászok is egyértelműleg dolgoztak az építésszel ugyanazon eszmén. Erőteljes az építmény, lehetőleg nyitott, magyar motívumokkal. Ez is boglyakupola, illetőleg sátor-kupola. Az építész azt mondja, hogy Arany „Buda halálá”-ban és a „Tetétleni halmon” költeményeiben találta meg a magyar sátor leírását, azt kívánta utánozni, de hozzá vette az Alföld elterjedt virágának, a harangvirágnak formáját. Fölhasználta díszítésül a végződéseken a magyar református temetők fejfáit, a följárásnál a szentmihályi [nagyszentmiklósi] Attila kincseinek olajmécseit tűzvedrekhez. A kriptába vezető hátsó bejárás előtt egy félig földbe szúrt íj is régi magyar síri emlék, melyre a vitéz nevét rárótták. Mindezek a részletek változatosak és újak. Az épület diadalmi csarnok, pantheon. Két nagy lépcső vezet föl a kupola-csarnokba, onnan lehet látni a mélyen alant levő sírba, a szarkofágra. Így van elhelyezve a nagy Napoleon sírja is a párisi invalidusok dómjában. A kupola belső héját üvegmozaikok ékesítik a 48-as események képeivel. A homlokzaton, a kapuzat előtt kilép Kossuth a sírból, nem az elaggott, hanem az élte delén levő Kossuth. Mögötte a mélyből Árpád-kori vitézek s Hunyadi, Rákóczi leventéi törnek elő fegyveresen, a magyar nemzet előtt, mely két oldalt kifejező csoportozatban van ábrázolva. A hátsó kapu felett egy angyal ül, Telcs sikerült szobra. Az eszmében tartalmas és eredeti szellemmel gondolt művet rokonszenvesen szemlélik.”

n. n.: A Kossuth-mauzóleum pályatervei. In: Vasárnapi Újság, 1902. IV. 6. 222. p.