Harsányi Adolf és Ferenc bérháza
Épületleírás
Harsányi Ferenc és Adolf – feleségeikkel közösen 1911 januárjának végén vásárolta meg 227.000 koronáért az ekkoriban nagyméretű szecessziós bérházakkal kiépülő Népszínház utca keskeny, 365 négyszögöles saroktelkét. A korábbi kisebb megbízások – a New York kávéház szélfogója és édesanyjuk síremléke – után ötemeletes bérházuk megtervezését is sógorukra, Lajta Bélára bízták. Felépülte után ebben a házban nemcsak a Harsányi-, de a Leitersdorfer–Lajta- és a Káldor-család több tagja, valamint Kozma Lajos is e házba költözött.
A Harsányi-ház ismert tervlapjai egy kivételével az 1911. januári első tervváltozathoz tartoznak. Ez a telek utcai oldalain két-, a déli telekhatár mentén egytraktusú beépítést mutat; a keleti oldal részben nyitott maradt, biztosítandó az udvari helyiségek és a lépcsőház jó megvilágítását. A Víg utcai szárny földszintjén a homlokzatterv mozit tüntetett fel, amelynek azonban az alaprajzon nincs nyoma. A homlokzat kialakítása szoros rokonságot mutat az Erzsébetvárosi Bank és a Lajta-üzletbérház épületének első, május-júniusi tervváltozataival, a kőlap-burkolatú ívelt zárterkélyek és az ornamentikával elborított, lekerekített épületsarok közvetlenül is a Rákóczi úti épület pályaterveit előlegezik. A ház tömegképzésének karakteradó motívuma, a lekerekített épületsarkot két oldalról körülvevő és vízszintes lezárással fölé magasodó három rizalitszerűen kiképzett zárterkély már e korai terveken is megjelenik.
Egy 1911. júliusi dátumot viselő emeleti alaprajz már az épület mai elrendezését mutatja. A korábban tervezettnél sokkal tágasabb – egykor Róth Miksa műhelyében készült színes betéteket is tartalmazó – vas-üveg szerkezetű homlokfalának köszönhetően rendkívül világos lépcsőház immár végleges helyére, a Víg utcai szárny belső oldalára került. A lakószobák jórészt az utcafrontra, a mellékhelyiségek és a cselédszobák az udvarra néznek, a sarokrészt egy nagyobb, ötszobás lakás foglalja el.
A megvalósult épületen a dekoráció a főhomlokzati zárterkélyek – sárközi és szlovák hímzésmotívumokon alapuló – díszítőpaneljeire, és a földszinti zóna indás-szívleveles domborított fémburkolatára redukálódott. A Népszínház utcai szárny mozgalmas tömegkompozíciója így tisztán érvényre jut, hatását erősíti a legömbölyített épületsarokba belemetsződő, párkányokkal keretezett erkélyek vízszintes motívumának kontrasztja is.
Kocsis Hajnalka tanulmányának felhasználásával
Bibliográfiai adatok
Csáki Tamás: Harsányi Adolf és Ferenc bérháza. In: Gerle János - Csáki Tamás (szerk.): Lajta Béla. Budapest, Holnap, 2013. 165-172. p.
