A Leitersdorfer családtól kapott megrendelések közül az elsők kisebb átalakítások, bővítések voltak.
Róna József és Leitersdorfer Béla tervében "érdekes törekvés nyilvánul a magyar szobrász-ornamentika megalkotására.
"A szituáció nagy gonddal és kiváló művészi érzékkel készített egész. A szituáció szerint a sírboltok összhangjából önmagában előkelő és művészi sírcsoportozat volna létesíthető.
A Klein Mór részére 1902–1903 körül Lechner Ödönnel közösen tervezett kastély volt Lajta Béla „lechneri korszakának” a zentai tűzoltóság mellett a legfontosabb műve. Klein Mór a 20.
Lajta Béla lechneri korszakának egyetlen fennmaradt alkotása az 1903-ban önállóan tervezett zentai tűzoltólaktanya.
Az „Erzsébetvárosi Kaszinó” néven működő polgári, középosztályi klubnak, társaskörnek Lajta Béla alapító tagja és művészeti előadója, testvére Lipót pedig annak egyik vezére volt.
"Leitersdorfer Béla hűséges maradt magyarságához. Naturalisztikus elemeket és történelmi emlékeket stilizál. Nagyvonalúságával kicsinyesség kacérkodik.
A „Schmidl Sándor és fia” gyarmatáru-nagykereskedés portálja 1905 nyara és 1906 tavasza között készült el egy nagyobb szabású – az udvar alápincézését, a földszinti és első emeleti üzleti helyisége
1907 második felében épült meg a „Hecht Jónás és fia” textil-nagykereskedés portálja a Szent István tér 15-ben – valójában az itt elárusítást nem folytató cég földszinti irodá
A Kozma utcai temető kiépítését követően a szentegylet hozzálátott a Salgótarjáni utcai temetői létesítmények korszerűsítéséhez is.
A Kossuth Lajos utcai zeneműboltjuk berendezését 1900-ban megrendelő Bárd-fivérek részére az Ilka utcába tervezett, de meg nem valósult kétlakásos villa 1906 közepén Malonyay Dezső villájának pár h