A Leitersdorfer-család dokumentumai
Lajta Béla felmenői közül először nagyapjáról, Leitersdorfer Mózesről (Móric) rendelkezünk adatokkal, aki az 1830–1840-es években a pesti Terézvárosban űzte a szabómesterséget. Lipót nevű fiával az 1850-es évek második felében még a német szabó céh tagjaként, 1873 után viszont már jómódú fővárosi háztulajdonosként találkozunk, aki 1888-ban a 14 legvagyonosabb között szerepelt.
Bár Leitersdorfer Dávidnak – az építész apjának – is voltak bérházai, ő elsősorban szabómester maradt. 1866-tól a terézvárosi Lázár, majd Király utcában dolgozott. 1880 körül már készruhával is kereskedett, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca 20. szám alatti férfi- és gyermekruha-üzletében. Cége 1885-ben – a ruhaiparban kiemelkedően soknak számító – 50–60 munkást dolgoztatott.
1893-ban másodszülött fia, Henrik is belépett a családi cégbe, amely ettől kezdve mindvégig a „Leitersdorfer D. és fia” nevet viselte. 1896-ban főüzletüket a forgalmas, elegáns Koronaherceg (ma Petőfi Sándor) utcába helyezték át.
A Londonban és Párizsban szabászatot tanult, de gazdasági tanulmányokat is folytató fiatalabb fiú, Rudolf 1905-ben lett tagja a családi cégnek, amelyet három évre rá fivérével együtt át is vett apjuktól. 1912 novemberétől szabóságuk és ruhaüzletük a Szervita téren Lajta Béla tervei szerint felépült üzletbérház félemeletén működött.
Legidősebb testvérükhöz, a bőrkereskedelemben és a bőriparban jelentős karriert befutó Lipóthoz hasonlóan Henrik és Rudolf sem csak az üzleti életben jeleskedett, de a szakmai közéletben, egyesületekben is vezető tisztségeket töltöttek be, Lipót és Rudolf szakíróként is működött. Lipót, Béla és Henrik a várospolitikában is részt vett: hosszabb-rövidebb ideig mindegyikük tagja volt a fővárosi törvényhatósági bizottságnak – Lipót virilista jogon: 1912-ben ő volt a város 57. legnagyobb adófizetője – és aktívak voltak az Erzsébetváros kerületi közéletében is.
1908–1909-ben mind a négy fivér Lajtára változtatta a nevét. Lipót és Rudolf keresztnevüket is magyarosabbra cserélték (ill. az utóbbi a magyaros változatot használta), majd kikeresztelkedtek, és az 1920-as évektől vezetéknevüket is az archaikusabb „Lajtha” írásmóddal használták. A szabócég elnevezésében mindeközben tovább élt a Leitersdorfer név.
