Wechselmann Ignác és neje Neuschloss Zsófia Vakok Tanintézete
Épületleírás
Lajta Béla első jelentős középületét a Pesti Izraelita Hitközség megrendelésére építette, anyagi forrást Wechselmann Ignác építőmester e célra rendelt végrendeleti alapítványa jelentett. Engedélyezési terve 1905-ben, a módosított 1907-ben készült, az intézményt a következő év decemberében avatták fel. A hosszan húzódó építkezés Lajta építészi fejlődésének meg- határozó idejére esett. E pár év alatt formálódott az épülettömegek és a falfelületek kezelésének, majd a Parisianánál és a Vas utcai iskolánál kiteljesedő új módja. A díszítésekkel jobban élő, részleteiben (torony, tornaterem tömege) és összhatásában romantikusabb első tervvel összevetve, az épület hatalmas sík felületei, a díszítések koncentráltsága egyszerűsödést, letisztulást mutatnak. A romantikus érzés helyett komor nagyszerűség jellemzi. A szabadon álló, T-alaprajzú, téglaarchitektúrájú, négyszintes, magastetős, R. Norman Shaw, A. Messel, E. Saarinen és E. Wood hatását is mutató épület nagyvonalú kompozícióját a népművészetből vett díszítések egészítik ki. A boglyaíves bejárati építmény fa ajtajának pásztorfaragásai, Ószövetségből vett feliratai, az állatmintás kovácsoltvas kerítés a magyar költők Braille-írású verseivel, a kiváló alaprajzú épület belső terrazzója, kovácsoltvas lépcsőkorlátja ma is megvan, de a bútorozás megannyi részlete eltűnt. A Wechselmann-féle Vakok Intézete a századelő magyaros törekvései között egyedül áll, elkészültekor nincs még egy városi épület, amelyen a magyar népművészet formakincse ily erősen és tisztán.
Bor Ferenc
Bibliográfiai adatok
Gerle János - Csáki Tamás (szerk.): Lajta Béla. Budapest, Holnap Kiadó, 2013. 121 - 127. p.
