Kép

Épületleírás

A négyosztályos zentai algimnázium nyolcosztályos főgimnáziummá bővítése szükségessé tette az 1884-ben a főtéren emelt egyemeletes gimnáziumépület kibővítését. A gimnázium elhelyezésére 1900-tól kezdve számos eltérő megoldási javaslat és tervezet született – a többségben lévő függetlenségi párti városatyák a lehető legtakarékosabb megoldásokat támogatták, amelyek azonban nem feleltek meg középiskolai épületekre vonatkozó normáknak, így a Kultuszminisztérium jóváhagyását sem nyerték el. 1903 novemberében, egy elutasító minisztériumi határozatot követően a képviselő-testület egy új, önálló gimnáziumépület emelését határozta el. 1904. június elején tervpályázatot írtak ki a meglévő gimnáziumépülettel szomszédos telken, 160.000 korona költségen felépítendő, kétemeletes iskola terveire. A pályázatra beérkezett 19 mű közül a bírálóbizottság egy Homér jeligéjű, ismeretlen szerzőjű alkotás mellett Lajta Béla „1697. szeptember 11.” jeligéjű tervét találta díjazásra érdemesnek.

Lajta pályatervén az épület utcai épületszárnyához jobboldalt egy szélesebb, hosszabb, baloldalt egy keskenyebb, rövidebb és alacsonyabb – az igazgatói lakást magában foglaló – oldalszárny csatlakozik. Mindhárom épületszárny oldalfolyosós elrendezésű, a tantermek részben az utcára, részben a régi gimnáziumépület udvarára néznek. A tágas kétkarú lépcsőházat Lajta a két tantermi szárny találkozásánál helyezte el. A sajtótudósítások szerint „magyar stylben” készült, szimmetrikus fő- homlokzat egytengelyes, enyhén kiugró sarokrizalitok által közre-fogott középrésze az alsóbb szinteken öttengelyes lehetett. Három évvel korábbi zágrábi posta-pályatervéhez hasonlóan Lajta feltehetően itt is erőteljes óriáspilaszteres tagolást alkalmazott – az előképet bizonyára Lechner Ödön pesti Postatakarékpénztárának főhomlokzati kiképzése szolgáltatta.

A tervpályázat bírálóbizottsága az első díjat Lajta pályaművének ítélte, a képviselő-testület azonban – az irreálisan alacsonyan megszabott építési költség túllépésére hivatkozva – nem fogadta el azt a kivitel alapjául. A képviselők visszatértek a kibővítés már korábban felmerült eszméjéhez: az új városi mérnök, Berzenczey Domokos tervét fogadták el kivitelre. Ez a meglévő gimnáziumépület átalakításával és a szomszédos telken egy egyemeletes bővítménnyel való megtoldásával számolt Nem kizárt, hogy a régi gimnáziumépület neoreneszánsz homlokzati tagolását szecessziósan feloldó, és ezt a rendszert a bővítményre is átvivő homlokzatképzés egyes részleteit Lajta alkotásai inspirálták. Ezek azonban a tervrajzon, és a kivitelben is messze elmaradnak a tűzoltó-laktanya részletképzésétől, valójában a lajtai formák meg nem értéséről tanúskodnak.

 

Tervezés ideje
1904.06.01 - 1904.08.31
Mai településnév
Zenta
Korabeli cím
Fő tér
Mai cím
Fő tér
Építtető
Zenta városa
Épülettípus
iskolaépület
Épület mai státusza
pályaterv
Geofield