Szlávnity Krszta háza, Zenta

A tűzoltólaktanya sikere egy zentai polgárt indított arra, hogy saját házát is a „palotaszerű”, „magyar stílusú” épület mintájára építtesse fel. Meglepő módon nem az egylet valamely vezetője volt e fogékony férfiú, hanem az 1842-ben született Szlávnity Krszta – a város egyik tekintélyes, a század elején a városháza épületében bolthelyiséget bérlő szabómestere.

A lakóház tervrajzai már 1904 márciusában, tehát a tűzoltó-laktanya június végi felavatása előtt készen lehettek – sem e tervek, sem alkotójuk neve nem maradt ránk. Az 1905 végére megvalósult, zárt sorú beépítésben álló, U alaprajzú lakóház a boltozott kocsiáthajtó két oldalán egy-egy lakást tartalmazott, amelyek közül a jobb oldali három, a bal oldali két utcai szobával rendelkezett. A ház utcai homlokzata ennek megfelelően aszimmetrikus: a kapu két oldalán egy-egy kétszárnyú, majd egy-egy háromszárnyú ablak nyílik, ezt a szimmetrikus elrendezést borítja fel a jobb szélső tengely kétszárnyú ablaka.

A szimmetria és aszimmetria e játéka, a homlokzaton végig- vonuló hullámmozgás, a vakolatszalagokkal összekapcsolt nyílások sorolása, a kosáríves formák alkalmazása mind a tűzoltó-laktanya homlokzatképzését idézi. Az asztalos- és bádogos-munkák részben teljesen megegyeznek a laktanya hasonló elemeivel, részben azok kissé leegyszerűsített változatai – kivitelező mestereik tehát ugyanazok lehettek, akik a laktanya építkezésén is dolgoztak.

A ház építészeti részletképzésének színvonala azonban jóval elmarad a laktanyáétól és Lajta más hiteles műveiétől, így az autentikus Lajta-műnek mégsem tekinthető. A kétségtelen hasonlóságok miatt, és mert az épület magyaros szecessziós stílusával teljesen egyedül áll az egykorú zentai polgárházak között, azonban az is nehezen képzelhető el, hogy Lajta Bélának semmi köze ne lett volna a Szlávnity-ház tervezéséhez.