Lajta Béla alkotásai
Lajta Béla a lipótvárosi zsinagóga 1899. évi tervpályázatán ismeretlen kezdő építészként elnyerte a harmadik díjat.
Lajta Béla legelső megvalósult alkotása Bárd Ferenc és Mór zeneműkiadók és kereskedők új üzlethelyiségének a kialakítása volt a Kossuth Lajos utca 4.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1900-as év elején az Erzsébet-híd tengelyébe helyezendő Szent Gellért-szobor környezetének kialakítására és a hegyre vezető gyalogutak megtervezésére hirdetett pályá
„Leitersdorfer Béla fiatal műépítész, Telcs Ede és Tóth István szobrászok nyerték meg a második díjat. A kidolgozás eredetisége, s a jól átgondolt eszme hamar kitűnik.
"Leitersdorfer Béla magyaros terveinek [...] alaprajza rendkívül mód hasonlít a Sándy-Foerkéhez. Pécsi megvett művének felülvilágítós alaprajzi elrendezése szintén a legjobbak közül való.
Róna József és Leitersdorfer Béla terve „domináló mértében architektonikus megoldást nyújtott. Ez az architektúra igen szép, arányaiban nemes, részleteiben egyszerű.
A Leitersdorfer családtól kapott megrendelések közül az elsők kisebb átalakítások, bővítések voltak.
"Különösen bánt a Lechner Ödön és Leitersdorfer építészek tervének kizárása, amely pendantja az első pályázat alkalmával történt kirekesztésnek.
A Klein Mór részére 1902–1903 körül Lechner Ödönnel közösen tervezett kastély volt Lajta Béla „lechneri korszakának” a zentai tűzoltóság mellett a legfontosabb műve. Klein Mór a 20.
" A Harsányi-testvérek 9 esztendő óta bírják ezt a kávéházat, s nem kímélnek sem költséget, sem fáradtságot ha arról van szó, hogy a kávéháznak újabb vonzerőt kölcsönözhetnek.
Róna József és Leitersdorfer Béla tervében "érdekes törekvés nyilvánul a magyar szobrász-ornamentika megalkotására.
Lajta Béla lechneri korszakának egyetlen fennmaradt alkotása az 1903-ban önállóan tervezett zentai tűzoltólaktanya.
"A szituáció nagy gonddal és kiváló művészi érzékkel készített egész. A szituáció szerint a sírboltok összhangjából önmagában előkelő és művészi sírcsoportozat volna létesíthető.
A tűzoltólaktanya sikere egy zentai polgárt indított arra, hogy saját házát is a „palotaszerű”, „magyar stílusú” épület mintájára építtesse fel.