Róna József és Leitersdorfer Béla terve „domináló mértében architektonikus megoldást nyújtott. Ez az architektúra igen szép, arányaiban nemes, részleteiben egyszerű.
A Kossuth Lajos utcai zeneműboltjuk berendezését 1900-ban megrendelő Bárd-fivérek részére az Ilka utcába tervezett, de meg nem valósult kétlakásos villa 1906 közepén Malonyay Dezső villájának pár h
"A mindig originális Lajta Béla ókeresztény, bizánci stílusban tartott terve - ha az emlék elhelyezésével és annak kiképzésével nem is értek egyet, a terv építészeti szépségeit tagadnom nem lehet.
"Kapunk tehát egy gyönyörű monumentális teret a város közepén, amelynek északi oldalán a Szent István templom gyönyörű épülete fog kellőképp érvényre juthatni, szembe vele a tér hosszmetszetén egy
X
A Kozma utcai temető kiépítését követően a szentegylet hozzálátott a Salgótarjáni utcai temetői létesítmények korszerűsítéséhez is.
"Leitersdorfer Béla hűséges maradt magyarságához. Naturalisztikus elemeket és történelmi emlékeket stilizál. Nagyvonalúságával kicsinyesség kacérkodik.
A „Schmidl Sándor és fia” gyarmatáru-nagykereskedés portálja 1905 nyara és 1906 tavasza között készült el egy nagyobb szabású – az udvar alápincézését, a földszinti és első emeleti üzleti helyisége
1907 második felében épült meg a „Hecht Jónás és fia” textil-nagykereskedés portálja a Szent István tér 15-ben – valójában az itt elárusítást nem folytató cég földszinti irodái előtti,
Lajta Béla lechneri korszakának egyetlen fennmaradt alkotása az 1903-ban önállóan tervezett zentai tűzoltólaktanya.
Az „Erzsébetvárosi Kaszinó” néven működő polgári, középosztályi klubnak, társaskörnek Lajta Béla alapító tagja és művészeti előadója, testvére Lipót pedig annak egyik vezére volt.
A Klein Mór részére 1902–1903 körül Lechner Ödönnel közösen tervezett kastély volt Lajta Béla „lechneri korszakának” a zentai tűzoltóság mellett a legfontosabb műve. Klein Mór a 20.