A városligeti Ős-Budavára szórakozónegyedének korábbi bérlője, Friedmann Adolf 1907 februárjában felesége nevén a Szerecsen utca 35.
1911-ben a Leitersdorfer-szabóság Petőfi Sándor utcai üzletének helyt adó épület bontása miatt a cég társtulajdonosai saját üzletbérház építését határozták el.
A Budapest–Erzsébetvárosi Bank 1907-ben vásárolta meg a Rákóczi út 20 alatti irodái mellett álló, 1873-ban épült háromemeletes sarokházat és 1911 tavaszán írt ki pályázatot a helyén
Harsányi Ferenc és Adolf – feleségeikkel közösen 1911 januárjának végén vásárolta meg 227.000 koronáért az ekkoriban nagyméretű szecessziós bérházakkal kiépülő Népszínház utca keskeny, 365 nég
A Vas utcai volt a főváros nagyszabású lakás- és iskolaépítési programja keretében emelt legnagyvonalúbb költségvetésű épület. A telek kedvezőtlen adottságai, a szűk utca miatt már az 1909.
1892 és 1895 között három alapítvány is létesült egy általános zsidó középiskola felállítása érdekében, amelyben az alapítványtevők a zsidó elit növekvő vallási közömbösségének és ezzel járó identi
Malonyay Dezső 1905. július 3-án vásárolta meg a zuglói, Izsó utca 5. szám alatti telket, és szeptemberben kapta meg Lajta Béla terveire az építési engedélyt.
A négyosztályos zentai algimnázium nyolcosztályos főgimnáziummá bővítése szükségessé tette az 1884-ben a főtéren emelt egyemeletes gimnáziumépület kibővítését.
A tűzoltólaktanya sikere egy zentai polgárt indított arra, hogy saját házát is a „palotaszerű”, „magyar stílusú” épület mintájára építtesse fel.
Lajta Béla első jelentős középületét a Pesti Izraelita Hitközség megrendelésére építette, anyagi forrást Wechselmann Ignác építőmester e célra rendelt végrendeleti alapítványa jelentett
A fővárosi zsidóság temetkezési ügyeinek intézését és karitatív feladatokat is ellátó szentegylet 1906-ban három új intézet létesítését határozta el újonnan megszerzett, hatalmas Amerikai úti telké
