Lajta Béla alkotásai
A négyosztályos zentai algimnázium nyolcosztályos főgimnáziummá bővítése szükségessé tette az 1884-ben a főtéren emelt egyemeletes gimnáziumépület kibővítését.
"Leitersdorfer Béla hűséges maradt magyarságához. Naturalisztikus elemeket és történelmi emlékeket stilizál. Nagyvonalúságával kicsinyesség kacérkodik.
Malonyay Dezső 1905. július 3-án vásárolta meg a zuglói, Izsó utca 5. szám alatti telket, és szeptemberben kapta meg Lajta Béla terveire az építési engedélyt.
Lajta Béla első jelentős középületét a Pesti Izraelita Hitközség megrendelésére építette, anyagi forrást Wechselmann Ignác építőmester e célra rendelt végrendeleti alapítványa jelentett
A „Schmidl Sándor és fia” gyarmatáru-nagykereskedés portálja 1905 nyara és 1906 tavasza között készült el egy nagyobb szabású – az udvar alápincézését, a földszinti és első emeleti üzleti helyisége
Az „Erzsébetvárosi Kaszinó” néven működő polgári, középosztályi klubnak, társaskörnek Lajta Béla alapító tagja és művészeti előadója, testvére Lipót pedig annak egyik vezére volt.
1907 második felében épült meg a „Hecht Jónás és fia” textil-nagykereskedés portálja a Szent István tér 15-ben – valójában az itt elárusítást nem folytató cég földszinti irodái előtti,
A fővárosi zsidóság temetkezési ügyeinek intézését és karitatív feladatokat is ellátó szentegylet 1906-ban három új intézet létesítését határozta el újonnan megszerzett, hatalmas Amerikai úti telké
A Kossuth Lajos utcai zeneműboltjuk berendezését 1900-ban megrendelő Bárd-fivérek részére az Ilka utcába tervezett, de meg nem valósult kétlakásos villa 1906 közepén Malonyay Dezső villájának pár h
A Kozma utcai temető kiépítését követően a szentegylet hozzálátott a Salgótarjáni utcai temetői létesítmények korszerűsítéséhez is.
A városligeti Ős-Budavára szórakozónegyedének korábbi bérlője, Friedmann Adolf 1907 februárjában felesége nevén a Szerecsen utca 35.
Lajta Bélának különféle folyóiratokban (A Ház, Magyar Iparművészet), illetve az Egyenlőség jubileumi számában megjelent lapszéldíszei, iniciáléi, kezdő- és záródíszei.
Az 1899–1912 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium művészeti osztályát vezető Koronghi Lippich Elek határozott művészetpolitikai koncepcióval rendelkezett: a nemzet kulturális önállóságán
"A mindig originális Lajta Béla ókeresztény, bizánci stílusban tartott terve - ha az emlék elhelyezésével és annak kiképzésével nem is értek egyet, a terv építészeti szépségeit tagadnom nem lehet.
A Vas utcai volt a főváros nagyszabású lakás- és iskolaépítési programja keretében emelt legnagyvonalúbb költségvetésű épület. A telek kedvezőtlen adottságai, a szűk utca miatt már az 1909.
"Kapunk tehát egy gyönyörű monumentális teret a város közepén, amelynek északi oldalán a Szent István templom gyönyörű épülete fog kellőképp érvényre juthatni, szembe vele a tér hosszmetszetén egy