Fő navigáció
X
Lajta Béla lechneri korszakának egyetlen fennmaradt alkotása az 1903-ban önállóan tervezett zentai tűzoltólaktanya.
"A szituáció nagy gonddal és kiváló művészi érzékkel készített egész. A szituáció szerint a sírboltok összhangjából önmagában előkelő és művészi sírcsoportozat volna létesíthető.
A tűzoltólaktanya sikere egy zentai polgárt indított arra, hogy saját házát is a „palotaszerű”, „magyar stílusú” épület mintájára építtesse fel.
A négyosztályos zentai algimnázium nyolcosztályos főgimnáziummá bővítése szükségessé tette az 1884-ben a főtéren emelt egyemeletes gimnáziumépület kibővítését.
"Leitersdorfer Béla hűséges maradt magyarságához. Naturalisztikus elemeket és történelmi emlékeket stilizál. Nagyvonalúságával kicsinyesség kacérkodik.
Malonyay Dezső 1905. július 3-án vásárolta meg a zuglói, Izsó utca 5. szám alatti telket, és szeptemberben kapta meg Lajta Béla terveire az építési engedélyt.
Lajta Béla első jelentős középületét a Pesti Izraelita Hitközség megrendelésére építette, anyagi forrást Wechselmann Ignác építőmester e célra rendelt végrendeleti alapítványa jelentett
A „Schmidl Sándor és fia” gyarmatáru-nagykereskedés portálja 1905 nyara és 1906 tavasza között készült el egy nagyobb szabású – az udvar alápincézését, a földszinti és első emeleti üzleti helyisége
Az „Erzsébetvárosi Kaszinó” néven működő polgári, középosztályi klubnak, társaskörnek Lajta Béla alapító tagja és művészeti előadója, testvére Lipót pedig annak egyik vezére volt.
1907 második felében épült meg a „Hecht Jónás és fia” textil-nagykereskedés portálja a Szent István tér 15-ben – valójában az itt elárusítást nem folytató cég földszinti irodái előtti,
A fővárosi zsidóság temetkezési ügyeinek intézését és karitatív feladatokat is ellátó szentegylet 1906-ban három új intézet létesítését határozta el újonnan megszerzett, hatalmas Amerikai úti telké