Lajta Béla alkotásai
A Kossuth Lajos utcai zeneműboltjuk berendezését 1900-ban megrendelő Bárd-fivérek részére az Ilka utcába tervezett, de meg nem valósult kétlakásos villa 1906 közepén Malonyay Dezső villájának pár h
A Kozma utcai temető kiépítését követően a szentegylet hozzálátott a Salgótarjáni utcai temetői létesítmények korszerűsítéséhez is.
A városligeti Ős-Budavára szórakozónegyedének korábbi bérlője, Friedmann Adolf 1907 februárjában felesége nevén a Szerecsen utca 35.
Lajta Bélának különféle folyóiratokban (A Ház, Magyar Iparművészet), illetve az Egyenlőség jubileumi számában megjelent lapszéldíszei, iniciáléi, kezdő- és záródíszei.
Az 1899–1912 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium művészeti osztályát vezető Koronghi Lippich Elek határozott művészetpolitikai koncepcióval rendelkezett: a nemzet kulturális önállóságán
"A mindig originális Lajta Béla ókeresztény, bizánci stílusban tartott terve - ha az emlék elhelyezésével és annak kiképzésével nem is értek egyet, a terv építészeti szépségeit tagadnom nem lehet.
A Vas utcai volt a főváros nagyszabású lakás- és iskolaépítési programja keretében emelt legnagyvonalúbb költségvetésű épület. A telek kedvezőtlen adottságai, a szűk utca miatt már az 1909.
"Kapunk tehát egy gyönyörű monumentális teret a város közepén, amelynek északi oldalán a Szent István templom gyönyörű épülete fog kellőképp érvényre juthatni, szembe vele a tér hosszmetszetén egy
Harsányi Ferenc és Adolf – feleségeikkel közösen 1911 januárjának végén vásárolta meg 227.000 koronáért az ekkoriban nagyméretű szecessziós bérházakkal kiépülő Népszínház utca keskeny, 365 négyszög
"Lajta Béla három tervvel pályázik. Két tervén megtartja eredeti elhelyezését, a főbejárattal merőlegesen a Múzeum körút tengelyére.
A Budapest–Erzsébetvárosi Bank 1907-ben vásárolta meg a Rákóczi út 20 alatti irodái mellett álló, 1873-ban épült háromemeletes sarokházat és 1911 tavaszán írt ki pályázatot a helyén felépítendő, bé